Prosztata daganat

A prosztatadaganat világszerte a második leggyakoribb rosszindulatú daganatnak számít. A megbetegedések száma – akár a vezető pozícióban lévő tüdőrák esetében – folyamatosan nő.

Az alábbiakban a prosztatadaganat változatairól, tüneteiről, diagnózisáról olvashat, és megtudhatja, milyen gyakori ez a betegség.

A prosztatadaganat a világban jelentősen eltérő számban fordul elő: leggyakrabban Észak-Amerikában, illetve Észak-Európában tapasztalható, miközben a Távol-Keleten jóval alacsonyabb arányban fordul elő. A különbségből – a feltételezések szerint – arra következtethetünk, hogy kulcsszerepet játszhatnak a környezeti tényezők a betegség kialakulásában.

Az Európai Unió tagországaiban átlagosan mintegy 90 000 megbetegedést diagnosztizálnak minden évben, ezzel a középmezőnyben vagyunk.

Előfordulása az életkorral nő

A prosztatadaganat a legtöbb esetben a 65 és 75 év közötti férfiakat érinti, ám már az ötvenéves korosztály 40 százalékánál is jelen van a daganat – még, ha tünetmentes állapotban is. A prosztatadaganatos betegek száma több okból is emelkedik.

Egyrészt az átlagéletkor növekedése, másrészt pedig az egyre precízebb szűrővizsgálatok pontos kimutatásai miatt több esetet ismernek fel. A betegség tehát hosszabb idő alatt alakulhat ki, az újabb, hatékonyabb eljárásokkal pedig mindez jobban felismerhető.

A prosztata daganatok rosszindulatú változatai

A prosztata daganatos megbetegedésének két rosszindulatú változatát különböztetik meg: a simaizomból sarcoma, míg a mirigyes állományból adenocarcinoma jön létre. A mindennapos gyakorlatban szinte minden esetben az adenocarcinoma figyelhető meg, míg a sarcoma szakirodalmi ritkaságnak számít. A köznyelvben is az adenocarcinomára gondolunk, amikor prosztatadaganatról beszélünk.

A prosztatadaganat diagnózisa

Mint a daganatos betegségeknél általában, a prosztatadaganat esetében fontos szerepet játszik a gyógyulás szempontjából, hogy minél korábban felismerjék, és lehetőleg azonnal kezeljék. Minél hamarabb fedezi fel az orvos a prosztatadaganatot, úgy növekszik a beteg teljes gyógyulásának esélye.

A korai szakaszban gyakran más okból történő vizsgálat során fedezik fel a daganatos elváltozást. Ilyen például a prosztata megnagyobbodása okán végzett vizsgálat, amelynél a szövettan kimutathatja a daganatos megbetegedést. A tüneteket ebben az esetben a megnagyobbodás okozza, nem pedig a daganat.

A prosztata daganat tünetei

A prosztata daganat tünetei a prosztata megnagyobbodásának tüneteihez hasonlóak. Ilyen például a szexuális élet zavara, a sperma minőségének változása, a gyakori vizelési inger és a vizeletürítés közben jelentkező diszkomfort-érzés.

Ezek a panaszok akkor jelentkeznek a betegség korai stádiumában, ha a daganat a prosztata húgycsövet körülfogó részéről indul. Nagyobb daganatnál markánsabb tünetek jelentkeznek, például a kisebb sugarú, nehezített vizelés, a vizeletürítés utáni csepegés, éjszakai vizelés több alkalommal.

Az állandósult, tompa fájdalom, amely a gát és ágyék környékén jelentkezik arra utal, hogy a daganat már átterjedt a prosztatával szomszédos szervekre.


close