A prosztatagyulladás egy heterogén betegségcsoport. A prosztatagyulladások egy része bakteriális fertőzésre, más része nem fertőzéses eredetre vezethető vissza, illetve ez utóbbi csoportban fontos szerepet játszhat a medencefenéki izmok spazmusa, azaz görcsös összehúzódása. A kezelés szempontjából alapvetően fontos, hogy meghatározzuk, melyik típusú prosztatagyulladásról van szó, ezért a diagnosztika nagy jelentőséggel bír, hiszen az egyes kórformákat el kell különíteni egymástól.
Az alábbiakban arról olvashat, hogy milyen panaszok utalnak a prosztata gyulladásos elváltozására, illetve milyen kivizsgálásokkal igazolható, hogy pontosan milyen kórképről van szó.
A kórokok
A prosztatagyulladás lehet bakteriális, vagy gyakrabban nem bakteriális eredetű. A bakteriális gyulladás esetében a fő kórokozók az Eschericia coli, a Klebsiella, a Proteus baktériumtörzsek és a Chlamydia. A nem fertőzéses eseteket két nagy csoportra osztjuk, lehet gyulladásos és nem gyulladásos formája ennek a típusú prosztatagyulladásnak. ebben szerepe van a kismedencei izomzatnak, a húgyúti záróizom elégtelen ellazulásának.
A prosztatagyulladás tünetei
A tünetek közé tartozik a fájdalom, az irritatív panaszok, azaz sürgető, kényszeres vizelési inger, kis mennyiségű, de gyakran ürített vizelet. Jellemző lehet még a hólyag kiürülésének hiánya, második vizelés szükségessége, éjszakai vizelési inger és vizelés jelentkezése. Az egyes altípusoknál eltérőek a klinikai tünetek.
A prosztatagyulladás diagnosztikája
Tehát alapvetően többféle ok miatt bekövetkező betegségről van szó, ennek megfelelően a diagnosztikus tényezők is különbözőek a prosztatagyulladás egyes altípusainál. A klinikai kép felveti a prosztatagyulladás, esetleg általánosságban meghatározva húgyúti fertőzés gyanúját, ezt követően vizeletvizsgálat, vizelettenyésztés készül, illetve egyes esetekben prosztatamasszázs után is elvégzik ezeket a vizsgálatokat. A lázzal járó akut prosztatagyulladás esetében a prosztatamasszázs ellenjavallt.
Szükség lehet még transzrektális, azaz végbélen keresztül végzett ultrahangvizsgálatra, és hólyagtükrözésre is, ez utóbbi célja egyéb húgyúti kórképek kizárása. A végbélen végzett ultrahangvizsgálat célja a prosztatatályog és az ondóhólyag gyulladásának és roncsolódásának felismerése.
